Bejelentkezés

Login to your account

Username *
Password *
Remember Me

Miért elégedetlenek a “devizahitel” károsultak a Fidesz kormánnyal??

 Miért elégedetlenek a “devizahitel” károsultak a Fidesz kormánnyal??

 

 

Forrás: https://24.hu/fn/penzugy/2015/10/13/devizahiteles-tuntetes-alaptorveny-ellenes-volt-a-betiltas/

 

Köztudott, hogy a “devizahitelek” nagy részét a szocialista korszakban (2002-2010) vették fel, (érdemes megnézni az “Elátkozott idők” c. alkotást,) amikor a “pannon puma” szaladt, építőipari beruházások voltak, autógyárak újabb és újabb munkalehetőségeket teremtve pörgették a gazdaságot, mindenkinek bevételt, megélhetést, adóbevételeket teremtve. A megváltozott gazdasági helyzetben, a 2010 ben megalakuló Orbán kormány első lépései között volt az, hogy megszüntette a devizahiteleket. Ami jó, de addigra már a teljes hitelezés leállt.

Mégis sokan gondolják úgy, hogy - érdemeik elismerése mellett - a Fidesz kormány sok megbocsájtható hibát követett el, de a “devizahitelesekkel” való elbánás megbocsájthatatlan.

Le kell szögeznünk az alábbiakat:

Senki nem tartott a bankárok fejéhez pisztolyt, hogy olyan sablon-iratot írjanak, amiből hiányzik a szolgáltatás és ellenszolgáltatás nagysága, (ami alapvetően minden megállapodás alapja, hogy ki mit/mennyit mikor ad és ki mit/mennyit kell visszaadni,) mert ugyan szerepel benne szám, de az csak tájékoztató jelleggel.

Senki nem tartott pisztolyt a bankárok fejéhez, hogy ne tájékoztassák az alkotmány, a fogyasztóvédelmi törvények, na meg egyébként az EU rendelkezései alapján a védendő fogyasztókat, hogy az inflációkülönbség hosszú távon mindenképp árfolyameltolódáshoz vezet. Ezt a bankárok maguk között "kamat- vagy vásárlóerőparitás elvének" hívják.

Senki nem tartott pisztolyt a bankárok fejéhez, hogy elhallgassák a 2004.06.02 án  kelt svájci jegybankelnök levelét, hogy "ebből nagy baj lesz."

Senki nem tartott a bankárok fejéhez pisztolyt, hogy ne mondják el, hogy a “devizahitelek” tömeges kihelyezése a Forint erősödését okozza, de amint a kihelyezés leáll, a törlesztés az a Forint gyengülését fogja okozni

Senki nem tartott a bankárok fejéhez fegyvert, hogy elhallgassák, hogy Ausztráliában a hasonló CHF alapú AUD kölcsön tízezreket tett földönfutóvá. Ausztráliában  Rogers, ausztrál bíró ítéletéből meg tudjuk becsülni a csalás lényegét: „Amennyiben a bank minden tényt feltárt volna, a kölcsönügylet nem jött volna létre. Ha egy épeszű embernek azt mondják, hogy a lehetséges vesztesség végtelen és a szükséges biztonsági intézkedések hatása korlátozott, sőt folyamatos figyelést és beavatkozást kíván, de ezt a bank nem biztosítja, hanem az adósnak kell megtennie – ha egyáltalán képes rá – akkor épeszű ember nem megy bele az ilyen ügyletbe, bármilyen vonzó is a kamat. Egy teljes és részletes magyarázat megsemmisítette volna a kecsegtetett előnyt.” Erről szól A Bank c. film.

Senki nem tartott a bankárok fejéhez fegyvert,  hogy ne hozzák nyilvánosságra a 2004 októberi BÉT jelentést, amiben megjósolják, hogy 10 év múlva, 2014 ben 256 Ft lesz egy CHF.  

Senki nem tartott a bankárok fejéhez pisztolyt, hogy elhallgassák a Bankszövetség 2007-es jelentésének 8. oldalának alján lévő tényt, hogy a Forint árfolyam 30%-al túlértékelt mint ahogy a fogyasztói inflációk különbsége alapján kellene lennie.

Senki nem tartott a pénzügyi nácik fejéhez fegyvert, hogy a fentiek ellenére, folyamatosan azt kommunikálják, hogy “nem kell félni a devizahitelektől”.

2000.06.04 Portfolió.hu - fizetett hirdetés.
2006. január Bankszövetségi tájékoztató 6. oldal
2006.01. Origo.hu 
2006.01.31 Bankszövetség MTI közleménye.
2008.02.07 MTI 2008 A bankszövetség nem számít jelentős forintgyengülésre
2008.02.14 Csányi Sándor OTP vezér nem fél a JEN-től
2008.08.20 Papp Edit Erste vezér: nem várható jelentős árfolyam elmozdulás

Senki nem tartott a pénzügyi nácik fejéhez fegyvert, hogy a megemelkedett árfolyam mellé - a Svájci jegybanki kamat csökkenése mellett - kamatokat is emeljenek, a profitjuk növelése érdekében.

Senki nem tartott a bankárok fejéhez fegyvert, hogy a politikai hozzátartozók, a jobb módúak és néhány szerencsés számára létrehozott “kedvezményes végtörlesztés” ideje alatt a végtörlesztés megakadályozása érdekében kartelezzenek.

Senki nem tartott a pénzügyi nácik fejéhez fegyvert, hogy ne írják bele a szerződésbe, hogy ha az ügyfél sikeresen fogja a bíróság előtt keresni az igazát, akkor olyan törvényeket fognak hozatni, hogy a fogyasztó elvessze a pert a bank ellen - a hatályos jogszabályok alapján érvénytelen szerződések ellenére.

Senki nem tart a közjegyzők  fejéhez fegyvert, (akik a világon egyedülálló módon, profit érdekelt, első fokú bíróságként járnak el,) hogy a köztudottan csalás alapú közjegyzői iratok alapján állítsanak ki végrehajtási okiratokat, hiszen a pénzügyi intézmények semmit nem tudnak bizonylatolni, de egy részének engedélye sem volt semmiféle szerződést kötni. A közjegyzők egyelőre nyugodtak, mert tudják, hogy a bíróságok, ügyészségek felülről befolyásoltak, igaz, 1943-ben a náci katonák sem tudták, hogy lesz nürnbergi per, s lett.

Senki sem tartott - CSAK A FIDESZ által kinevezett - Polt Péter Legfőbb Ügyész fejéhez fegyvert, hogy ne nyomozzon a csalás alapú hitelek elterjesztői után. Igaz, az emberiség elleni bűntények soha nem évülnek el.

Habár tudták a Fideszesek, hogy a bankok becsapták az embereket, (Orbán Viktor, Dabas, 2011.09.23 videó 10:15-től; Orbán Viktor BlikkRogán Antal, Parlament 2011.09.19. stb.) és hiába ígérte a Fidesz 4 éve, hogy Senkit nem hagyunk az út szélén, és  Elszámoltatjuk a bankokat, valójában csupán “a lopott malac fülét és a farkát adták csak vissza” a károsultaknak, hiszen a Magyar Legfelsőbb Bíróság, a Kúria szavait (2/2014PJE 1. pont 2.-3. bekezdés) kiforgatták, és a korábbi állításaikat elfelejtve, a legjobb tudásukkal ellentétben azt hazudták, hogy a Kúria szerint az ügyfeleknek kell állni az árfolyamkockázatot de TÉNY, hogy az átszámítási árfolyam meghatározása csak politikai döntés voltamin nyertek a kereskedelmi bankok, és az állam is, csak a károsultak vesztettek, annak ellenére, hogy csupán az a bűnük, hogy bíztak a bankokban, és a felügyeletében, az államban.

Senki sem tartott a kormány fejéhez fegyvert, hogy a 2015.február 9-én  EBDR megállapodás keretében megegyezzen, - annak ellenére, hogy a jelenlegi “FAIR BANK” törvényeknek sem felelne meg a bankok megtévesztő eljárása, - az árfolyamemelkedést mindörökre a károsultak nyakára terheli, s emellett engedélyezi, hogy külföldi követeléskezelők vásárolják fel olcsón az ügyfelek “tartozásait” a nagy nyereség reményében.

Senki sem tartott a közmédia szerkesztőinek fejéhez fegyvert, hogy elhallgassák, hogy a lakosság a GDP 2-3%-át fizette extraprofitnak a bankoknak, emiatt megállt a gazdasági fejlődés, beruházási kedv is csökkent, mindezek mellett demográfiai katasztrófa is kezdődött, mert a devizahitelezésbe többen haltak bele, mint a Titanic katasztrófába, többen vándoroltak ki, mint az 56-os forradalom után, és minden felelősen gondolkodó családból átlagosan hiányzik egy gyermek, aki nem lesz adófizető állapolgárja a majdani nyugdíjas társadalomnak.

Az “unod a narancsot, válaszd a kalandot” gondolatot alapul véve több százezren jutottak arra a megállapításra, hogy a hanyatló nyugaton próbálnak annyi jövedelemhez jutni, amennyivel ki tudják elégíteni a bankok pénzéhségét, ha már a Fidesz nem segít e csalás felgöngyölítésében, sőt szégyenletesen, a bíróságokkal alakíttatják a szerződéseket a bankok javára. Ha ez tovább folytatódik, nem lesz annyi adófizető, amiből ki lehet termelni a következő ciklusban a nyugdíjakat,

Rosszabbul perlünk mint 4 éve, hiszen Csak a Fidesz által alkotott törvények korlátjai szerint lehetne perelni a bankokat, azaz Csak a Fidesz, bankoknak kedvező elszámolása alapján (1952. évi III. törvény 370/B. §) lehetett végrehajtás megszüntető pereket indítani, addig, amíg teljesen meg nem szüntették a végrehajtás megszüntető pereket abban az esetben is, ha a banki követelés érvénytelen.  Ezzel az - egyébként érvénytelen - alaptörvény szerinti fogyasztóvédelem is megszűnt.

Csak a Fidesz emberének Szájer József  feleségének Handó Tündének van már ítélete arról, hogy visszaélt hatalmával, és önkényesen befolyásolta a független Bíróságok működését.

A fentiek miatt Magyarország jobban teljesít a Rosszabbul élünk mint 4 éve szlogenből, ugyanis nem elég, hogy egy átlagos 10M Ft-os kölcsönbe - banki növekvő törlesztés szerint - be lett fizetve 7M Ft, de "forintosításkor" 12M lett a tőke, plusz a kamatok, ezen kívül 900.000 db banki végrehajtás van jelenleg, ahol akár életfogytig tartó fizetés és nyugdíjlevonás mellett viszik az ingót, s ingatlant is, miközben a bankok soha nem látott nyereséget produkálnak úgy, hogy a letiltás már 60.000Ft-os jövedelemnél nagyobb lehet, mint 50%!

A csalás alapú kölcsönök miatt nem börtönbüntetéseket osztanak ki, mint más demokratikus országokban, mint például Izladon, USA-ban, IrországbanVietnámbanvagy Kínában, hanem Csányi Sándor (az ország első számú uzsorása) a legmagasabb állami kitüntetést kapta, és a baráti társaságukkal ingatlancégeket alapítanakhogy a károsultaktól, özvegyektől és árváktól olcsón megszerzett ingatlanokat nagy haszonnal értékesíteni tudják.

És itt kell megjegyezni, hogy a "devizahitelezést" egyetlen kormányrendelet engedélyezte a 250/2000 Kormányrendelet, amit 2000.december 24-én fogadtak el. Na, ki volt ekkor kormányon?

STOP! Állítsuk meg a kifosztást! Ne hagyjuk hogy a bankok nevessenek a végén, hiszen miután Izlandon részleges vagy teljes adósság elengedésről döntöttek, megindult az ország fejlődése mindenki örömére, anékül, hogy a pénzrendszer megdőlt volna! Ha a bank nem tudja szigorú számadású bizonylatokkal, könyveléssel igazolni állítását, akkor nem csak részleges vagy teljes adósságelengedést kell kieszközölni, hanem minden károsultnak az elszenvedett sérelmével arányos kártérítés is jár! (Ennek forrása, az MNB és a bankok nyeresége, a felelősök(bankfelügyelet, közjegyzők, stb.) magánvagyona/biztosítása és a mostanában a felelős politikusok körül röpködő milliárdok.)

Ehhez most van egy lehetőség!

Tisztelt Választó Polgár! Ha 4 éve a Fideszre adtad voksodat, hogy segítsél elszámoltatni a bankodat, és most is a Fideszre szavaznál, - annak ellenére, hogy a Fidesz teljesítette a bankár-tervet és szerinte #MegVagyunkMentve - akkor a kockázatok és mellékhatások, valamint a további kifosztás elkerülése érdekében, inkább maradj otthon április 8-án, s ne szavazz a Fideszre.

A Károsultak érdekében Köszönjük.

Adóskamara

 

Ui.:

“Jaj azoknak, akik jogtalan rendeleteket hoznak, és irataik csak terheket rónak ki.
Mert elnyújtják a nincstelenek perét, megfosztják jogaiktól népem nyomorultjait.
Az özvegyeket kizsákmányolják, és az árvákat kifosztják.”

[Ésaiás próféta könyve 10:1-2]



 

 

 

 

 

 

TÜNTETÉS március 11

 

Rabok legyünk vagy szabadok? Ez az igazi választás 2018

 

 

2018. március 11.

a vasárnapi ebéd

után 14 órától

 

Budapest V. Szabadság tér,

a Bankcenter előtt

 

 

Keressük elveszett 4.000.000 devizahiteles sorstársunkat!

 

Utolsó ismert tartózkodási idejük és helyük 2006-2008 között a magyarországi bankfiókok, ahol aláírták a szerződésnek álcázott rabszolgalevelüket és halálos ítéletüket. Sokan azóta külföldre, ismeretlen helyre és a temetőkbe távoztak.
 


A megtalálók fogják meg a megtalált személyek kezét, és jöjjenek személyesen 2018. március 11-én 14 órakor Budapestre, a Szabadság térre, a Bankcenter elé, ahol nagyszámú jelentkező esetén életmentő jutalomban részesülnek.

Program: A halálos ítéletek hatálytalanítása 

Részvétel devizahiteleseknek ingyenes, bankároknak 10.000 Mrd Ft

Tombola: dupla vagy semmi. Főnyeremény: devizahitelmentes új élet az otthonokban minden devizahiteles számára

A programmódosítás jogát fenntartjuk! Csekély számú megjelent áldozat esetén kénytelenek leszünk a földönfutók futófesztiválját megrendezni.

Minden szurkolót, ellendrukkert, pénzügyi szektor- és rendszer károsultat szeretettel várunk!



Éljen a társadalmi szolidaritás!

 

 

A program jelenleg még egyeztetés alatt…

Alapvetés

Az adóskamara a követelései megfogalmazása mellett (12 pont) összeállított egy helyzetértékleést is:

 

 

 

ALAPVETÉS

a magyar rabló „devizahitelezésről”

 

 

1/ A „rendszerváltás” utáni kormányzatok a saját hatalmuk megtartása érdekében rendre eladták a magyar lakosság jó részét és annak vagyonát a külföldi bankoknak. (első és második bankkonszolidáció, deviza alapú hitelezés stb.)

 

A devizahitelezés jogi alapjai a 2000-es évek elején alakultak ki Magyarországon, és ennek a többi környező országtól eltérő tömeges elterjedését több tényező is befolyásolta.

Ezen időszakra a 27 éve itt regnáló politikai és gazdasági „elitnek” az állami vagyont jogellenesen eltulajdonító tevékenységének biztosítása érdekében (privatizáció, első és második bankkonszolidáció, felszámolások stb.) mesterségesen alacsonyan tartott lakossági életszínvonal emeléséhez már nem rendelkezett olyan közvagyonnal, amely lehetőséget adott volna érdemi életszínvonal emelkedés finanszírozására.

 

Az életszínvonal emelése azonban már nem volt tovább elodázható, mivel az társadalmi robbanáshoz vezethetett volna. A Medgyessy majd a Gyurcsány Kormány is tisztában volt vele, hogy ha nem hajtja vére a választási kampány során a lakosságnak megígért életszínvonal emelést, akkor az a bukásukhoz fog vezetni.

Tekintettel arra, hogy ez időre az állami vagyont a rendszerváltó erők már teljesen szétlopták, ezért csak külföldi forrásból lehetett fedezni a lakosság életszínvonal emelését. Mivel elegendő állami vagyon már ez időre nem állt rendelkezésre, így nem volt mit fedezetül odaadni a külföldi bankoknak a nyújtandó hitel fejében, ezért a kormányzat a lakosság vagyonát zálogosította el a devizahiteleken keresztül a részükre. A külföldi banktőke a magyar kormány ingatag helyzetét kihasználva - extra, a nyugaton elérhető hasznot jóval meghaladó profitot kötöttek ki a hitelnyújtás fejében.

Így megállapíthatjuk, hogy a kormányzat a saját politikai stabilitásának elérése érdekében eladta a magyar lakosság jó részét és annak vagyonát a külföldi bankoknak. Ezen látszat „életszínvonal” emelés fedezetére szolgált a lakossági deviza hitelezés bevezetése és tömeges elterjesztése.

A tényleges és tömeges lakossági hitelfelvétel elérését szolgálta az a hamis, az embereket becsapó kormányzati és banki propaganda, hogy a deviza hiteleken keresztül juthatnak a legolcsóbb, az azt felvevők által bármikor stabilan fizethető hitelhez, és ez által a jogosan elvárt és azonnali életszínvonal emelkedéshez jutnak a magyar lakosság szegényebb - az „elit” lopásából kimaradó - rétegei is.

Azt azonban mélyen elhallgatták, hogy a deviza hitelezés elterjesztése nem az életszín-vonalemelkedést, hanem a 27 éve itt regnáló politikai erők hatalmon tartását és a külföldi bankok extraprofitjának a biztosítását szolgálta.

 

Nem véletlen az sem, hogy miért nem lépett közbe a devizahitelezés elterjedésének a megakadályozása és ez által a lakosság védelme érdekében a PSZAF a Svájci jegybank figyelmeztetése és annak ellenére sem, hogy a környező országokban a többi bankfelügyelet megtette ezt. Ez a lépés a magyar kormányzati és gazdasági elit hatalmon való maradását veszélyeztette volna, ezért azt minden eszközzel meggátolták.

 

A 2008-as gazdasági válság azonban azonnal megmutatta, hogy milyen természetű és milyen extraprofitot tartalmazó pénzügyi termék a deviza alapú hitel

 

Sajnálatos módon ennek lakossági felismerése sem vezetett az ilyen típusú hitelezés által okozott problémák azonnali megszüntetéséhez, annak ellenére, hogy a válság kirobbanásakor, 2008. november 6. napján a magyar kormányzat és a bankszektor még írásbeli megállapodást is kötött e vonatkozásban.

 

Amikor az új kormány és a bankszektor észlelte, hogy a lakossági felismerés után sem alakult ki nagyobb tiltakozási hullám vagy fizetés megtagadás, akkor úgy döntöttek, hogy a korábbi a devizahitelezés azonnali kivezetésére kötött egyezséget nem hajtják végre. Ezen döntés meghozatalát elősegítette az is, hogy ekkorra kiderült, hogy az új kormányzat az Orbán Kormány sem tud hatalmon maradni és a hatalmát stabilizálni a külföldi banki segítség nélkül.

 

Ennek következtében 2011 végén a kormány Matolcsi György közreműködésével meg is kötötte, majd az EBRD-vel kötött 2015-ös megállapodásban meg is erősítette azt az alkut a bankszektorral, amely alapján a külföldi bankok továbbra is biztosították a 27 éve itt regnáló politika „elit” hatalmon maradásához szükséges összegeket.

 

Ennek fejében a kormányzat azonban vállalta, hogy a lakossággal kifizetteti a bankszektornak a deviza alapú hitelekben foglalt extraprofitot és hagyja, hogy az ennek fedezetéül szolgáló elzálogosított lakossági vagyonra rátehessék a kezüket a külföldi bankok. Sőt azt is megtették, hogy az MNB Matolcsi György vezetésével még nyerészkedett is a devizahiteleseken és az így szerzett pénzt párt és egyéb magán célokra fordította. („közpénz jellegét elveszti az alapítványi pénz”)

 

 

 

2/ Jogfosztás jogalkotással és a joggyakorlat - a bíróságok - befolyásolásával

 

A 27 éve az állami vagyon jogtalanul eltulajdonító magyar politikai és gazdasági uralkodó réteg a politikai hatalmuk fenntartása érdekében, a bankokkal megkötött alku végrehajthatósága érdekében minden politikai és állami eszközt gátlástalanul felhasznált.

 

Ennek keretében a devizahiteleseket megfosztotta az egyéni jogérvényesítés és jogvédelem minden lehetőségétől.

Kihasználva azt, hogy a bíróságok 60 éve politikai irányítás és befolyás alatt állnak, a politikai uralkodó réteg ténylegesen „utasította” az általa kinevezett bírósági legfelső vezetést (Darák Péter, Handó Tünde, Wellmann György, Vezekényi Ursula, Kemenes István stb.), hogy a bíróságok az ítéleteiken keresztül akadályozzák meg azt, hogy a lakosság bármikor is jogi úton kétségessé tudja tenni a fenti alku érvényességét.

 

Magyarul: utasították a bírósági vezetést, hogy akadályozzák meg azt, hogy a devizahitelesek meg tudják nyerni a pereiket a bankokkal szemben. Sajnos ezen politikai elvárásnak a Kúria vezetése és bírái eleget is tettek. Ennek következtében ma képtelenség megnyerni egy devizahiteles pert a bankokkal szemben a Kúrián (lásd: a kormány felhívása 2013-ban a Kúria felé a jogfejlesztő jogegységik megalkotására, vagy a pécsi bírói tanácskozáson elhangzottak, a Bankszövetség felhívására a jogfejlesztő jogegységi meghozása stb.)

 

 

 

3/ Hogyan csináljunk az áldozatból bűnöst

 

E mellett a devizahiteleseket egy nagyon aljas és megalázó propagandával megfosztotta a politikai uralkodó réteg és a bankszektor attól, hogy társadalmi jogvédelemben vagy szolidaritásban részesüljenek.

Ennek lényege az volt, hogy a saját áldozatukból „bűnöst” faragtak.

A fentiek elérése érdekében a klasszikus módszerhez folyamodtak és elkezdték az áldozatott hibáztatni az őket ért jogsérelemért.

Sajnos ma Magyarországon a kormányzati propaganda miatt nagyon fogékony a lakosság jó része és az állami szervek arra, hogy az áldozatot hibáztassák a jogsérelem bekövetkezte miatt és ne a tettest. (lásd nemi erőszak, családon belüli erőszak, pénzintézeti károsultak stb.)

Ezen hamis propagandával a kormány és a bankszektor elérte, hogy a saját áldozatukból „bűnöst faragjanak”, és ez által meg tudták akadályozni, hogy a teljes lakosság a devizahitelesek mellé álljon. (lásd: nyerészkedő adós, plazma TV vásárlás, senki nem tartott fegyvert a fejéhez stb.)

Ezen aljas és megszégyenítő, hamis propagandával teljesen megfosztották attól a lehetőségtől is a devizahiteleseket, hogy társadalmi jogvédelemben és szolidaritásban részesüljenek, és ezen keresztül tudják megvédeni magukat a kormány és a bankszektor kifosztó tevékenységével szemben.

 

Ezért sem tudott jogos és nagyobb tiltakozás kialakulni a magyar lakosság jórészének tudatos kifosztása miatt.

 

 

 

4/ Összegzés

 

Így kimondhatjuk, hogy a deviza alapú hitelezés a 27 éve itt regnáló és fosztogató, 60-70.000 milliárd forintot jogtalanul eltulajdonító politikai és gazdasági uralkodó réteg érdekeit és hatalmon maradását szolgálta csak.

Ezen állapot megvédése érdekében 2005 után pedig minden állami intézményt jogellenesen felhasználtak a kormányzatok és a Bankszövetség.

E mellett még a társadalmat is megpróbálták egy velejéig aljas és hamis propagandával a saját áldozatuk ellen fordítani.

 

A deviza hitelezés problémája feltárta azt, hogy ez a 27 éve kormányzati hatalmon lévő politikai és gazdasági uralkodó réteg bármikor eladja a magyar lakosságot akkor, ha ezt a politikai hatalmának megtartása miatt szükségesnek tartja.

 

Ez igaz minden „rendszerváltó” politikai erőre függetlenül attól, hogy milyen színű.


Így nem lehet senkinek illúziója, hogy Őt nem érinti a devizahitelesek problémája.  

Hogy mennyire igaz ez, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ugyanaz történt a Quaestor károsultakkal, a felszámolás alá került vállalkozókkal, egyéb banki károsultakkal, állami intézmények visszaélései által megnyomorítottakkal is, mint a deviza hitelesekkel.

 

Az is bebizonyosodott, hogy ez a banki stróman politikusi réteg bármikor felhasználja a lakossággal szemben a saját és a banki háttérhatalom érdekében a teljes államapparátust (bíróságok, ügyészségek, közjegyzők, államigazgatás, rendőrség) azért, hogy az akaratukat akár jogellenesen is rákényszerítsék a lakosságra.

 

Azt is tisztán kell látni, hogy csak akkor fognak megoldódni ezek a problémák, ha olyan politikai erők kormányoznak majd Magyarországon, akik végre megszüntetik a bíróságok és más hatóságok politikai irányítását, biztosítva ezzel a lakosságnak a jogvédelmet a politikai túlhatalommal szemben és hajlandóak felmondani a banki szférával megkötött a lakosságot kifosztó alkut.  

 

 

Budapest, 2018. január 31.                                                                       ADÓSKAMARA    

 

 

A bővitett 12 pont átadása parlamenti képviselőknek

Több ellenzéki parlamenti képviselő vette át a követeléseinket egy sajtótájékoztató keretében:

 

 

 

Minden parlamenti párt megkapta az alábbi meghívót:

 

Tisztelt …..   !

 

 

Bizonyára tudomására jutott már, hogy 2018 január 13-án megalakult az Adóskamara, mely összefogja a pénzügyi rendszer károsultjait.

 

 

Többek között, sem a devizahitel, sem a Quaestor károsultjai nem érzik úgy, hogy érdemben rendeződött volna a problémájuk. Jelen pillanatban 900.000 végrehajtás van folyamatban banki és egyéb pénzügyi hitelek miatt. A kilakoltatások pedig nagy ütemben fognak folytatódni májusban, miután a kilakoltatási moratórium ideje lejár.

 

 

A kormány felé több devizahiteles kérelmet, követelést juttattak már el jogvédő, civil szervezetek, de érdemi választ nem kaptak. Utolsó információnk szerint Völner Pál igazságügyi államtitkár találkozni sem hajlandó a károsultak képviselőivel.

 

 

Ilyen körülmények között a kárvallottaknak életfontosságú volt egy olyan szervezet létrehozása, mely képviseli az érdekeiket és egységbe tömöríti őket.

 

 

Az Adóskamara ezen károsultaknak a követelését, a „Márciusi 12 pontot” kívánja átadni az összes parlamenti párt képviselőjének.

 

 

Az átadás ideje és helye:

2018. február 14.  11.00 óra

Budapest, Széchenyi rakpart 19

Képviselői Irodaház

 

 

Kérjük, hogy amennyiben a legkisebb mértékben is figyelmet fordít a devizahitelesek és egyéb pénzügyi károsultak érdekeinek megvédésére, biztosítsa képviselőjük által, hogy fenti anyagot átadhassuk Önöknek. Az átadásra meghívjuk a sajtó munkatársait is.

 

 

Természetesen az anyag átadása után várjuk mielőbbi visszajelzésüket, hogyan, mi módon garantálják ezen emberek igen jelentős gondjának megoldását.

 

 

Az ügy súlyosságára tekintettel fontosnak tartjuk, hogy a tudomásunk szerint február 19-én kezdődő plenáris ülésszakon már konkrét megoldási javaslatok is kerüljenek az országgyűlés elé.

 

 

 

Bízunk abban, hogy közös célunk e társadalmi probléma megoldása.

 

 

Budapest, 2018. február 10.

 

Tisztelettel

Dr Ravasz László

Adóskamara képviseletében

 

 

A Jobbik támogatja az Adóskamara 12 pontját

A 12. Devizahiteles Kerekasztal ülése végén a Jobbik elfogadta az Adóskamara követeléseit (12 pont).

 

A jelen lévők írásban megállapodtak egymással.

 

Ezt követte egy sajtótájékoztató, melyen több devizahiteles szervezet vezetője is szót kapott:

 

 

 

 

A Devizahiteles Kerekasztal minden résztvevője nagyon fontosnak tartotta, hogy a március 11.-i tüntetésen a pénzügyi rendszer károsultjai nagyon nagy számban vegyenek részt.

Bővített 12 pont - a követeléseink

Rólunk

 Az Adóskamara egy országos összefogás.

Az Adóskamara jogászokat, civil érdekvédőket és banki károsultakat tömörítő szervezet, amely a jog, a politika, és a társadalmi ellenállás minden eszközével harcol.

Az Adóskamara a társadalom legszélesebb köréből várja a csatlakozni kívánó honfitársait, politikai, vallási, vagy faji hovatartozás nélkül. 

Az Adóskamara tagjai egyenrangú partnerek, akik, legjobb tudásuk szerint hajlandóak kiállni önmagukért és elesett sorstársaikért, megbecsülik és tisztelik egymást, javaslataik a közös munka elősegítését szolgálják.

Az Adóskamara célja, a jogsérelmek felszámolása, függetlenült attól, hogy az kit, vagy milyen formában érint.

 

 

Előszó

Önök "politikusok" arra kaptak felhatalmazást, hogy képviseljék az emberek érdekeit. Azokét az emberekét, akikről mára megfeledkeztek.

Másfél millió – családtagokkal együtt 3-4 millió – kifosztott, megalázott és lelki nyomorba döntött "adós" sorsáról, bármennyire is szeretnék, tárgyalóteremben nem lehet dönteni.

Teljesen hiábavaló a pénzügyi hatalom elvárásainak megfelelő jogértelmezés, mely ellentétes a jó erkölccsel, a tiszta logikával, de még az érvényes jogszabályokkal is.

Ami alapján Önöknek kötelességük eljárni, az a Demokrácia, az Erkölcs, az Emberiesség törvényei!

Erre esküdtek.

Nincs más alternatíva.

 

 

MÁRCIUSI 12 PONT

 

            1. A banki hitelek és közmű tartozások miatt elrendelt végrehajtások azonnali felfüggesztése.

 

Meg kell állítani egy végzetes és visszavonhatatlan károkozást.

Mindaddig, amíg a társadalom, a bankok által elkövetett jogsérelmekért hallatja a hangját, illessen meg mindenkit az a jog, hogy esetében egy érvénytelen szerződés áldozata. Ezen jog akkor is jár az adósnak, ha ténylegesen nem perel. Kilencszázezer végrehajtást nem a bíróságoknak kell megoldani, hanem a törvényhozásnak.

A végrehajtások felfüggesztése, a legfontosabb előfeltétele annak, hogy a többi pontot érdemben tárgyalni lehessen.

 

a) Jogi indok

50.000 feletti peres eljárás, 10 magyar kérdés az unióhoz, hogy megfelel-e a magyar ítélkezési gyakorlat az uniós irányelveknek (nyilván nem!).

Az érvénytelen szerződések jogszabályi hivatkozása alapos a klasszikus Polgári Jog [Ptk. 200.§ (2); 205.§], az uniós irányelvek [102/93/EGK, 93/13/EGK, 2008/48/EK, 2014/17 EU], azok magyar jogszabályai alkalmazása [Ptk. 209.§(1)] és a hitelintézményekre vonatkozó törvény [Hpt. 203.§; 210.§; 213.§ (1)], a 18/1999. (II. 5.) Kormányrendelet 1. § (1) bekezdés szerint is.

 

b) Társadalmi indok

 Semmilyen gazdasági vagy politikai érdek nem írhatja felül azt az alapvető követelményt, hogy az Európai Unió állampolgáraira vonatkozó állampolgári védelmet, benne a fogyasztóvédelmet a mindenkori magyar állam köteles biztosítani a magyar lakosság számára!

 

Magyarország lakosságát nem engedjük kifosztani senkinek.

Nem engedjük, hogy a már kifosztottakat ne kárpótoljuk, anyagilag és nem anyagilag is.

 

Itt az ideje, hogy tegye az állam a kötelességét, hiszen többszörösen becsapta az embereket a pénzügyi intézményrendszer mellett a magyar állam is!

 

Ami bűnt elkövetett a pénzügyi intézményrendszer és a magyar állam a magyar emberek, az egész társadalom ellen a 2004-2009 években, azt büntetlenül hagyta a 2010-2017. években, sőt törvényesítette a bűnt az állam, a parlament!

Nyilvánvaló jogállami abszurdum, hogy 900 ezer végrehajtás van folyamatban Magyarországon, amit a pénzügyi intézményrendszer szereplői kezdeményeztek!

 

Mi más ez, ha nem annak a bizonyítéka, miszerint a mindenkori magyar állam nem biztosította a magyar pénzügyi fogyasztók védelmét?

Sőt! Kifejezetten azt bizonyítja a 900 ezer végrehajtás, hogy mindenkori államhatalom a pénzügyi intézményrendszer gazdasági érdekeit képviselte és segítette úgy, hogy a törvénytelenségeik felett szemet hunyt és ma is szemet huny.  Odáig fajult az államhatalom, hogy jogsértő jogalkotással mindenáron negligálja a pénzügyi fogyasztók jogvédelmét biztosító jogszabályokat!

Sajnálatosan annak is bizonyítéka 900 ezer végrehajtás, hogy a magyar igazságszolgáltatási rendszer nem alkalmas arra, hogy az állampolgárok jogvédelme a jog által megvalósuljon. Egyértelműen bizonyítható, hogy érvényesül a politikai és a pénzügyi rendszer befolyása az igazságszolgáltatási rendszer szervezeteinek a tevékenységében.

 

Nem engedjük a kifosztást, mert tudta a mindenkori államhatalom, hogy mit követtek és követnek el a bankok és ők!

Tudták, hogy mi történik az országban, de nem tettek ellene semmit!

 

 

              2. DH törvények és a kúriai jogfejlesztő jogegységi határozatainak hatályon kívül helyezése, a deviza hitelezés problémáinak rendezése a spanyol, szlovén, szlovák szankciós törvények alapján.

 

A DH törvények két olyan fontos érvet vettek el az adósoktól, amik külön-külön is a szerződés érvénytelenségéhez vezettek volna, (árfolyamrés, egyoldalú szerződésmódosítás), mind ezért cserébe, a követelés mértékét semmilyen formában nem befolyásoló összeg visszafizetésével.

Világosan látni kell, hogy a DH törvény egy bankbarát törvény, mely a szerződéseket visszamenőleges hatállyal módosította. Ez alkotmányellenes.

 

Az említett országok, (spanyol, szlovén, szlovák) az Európai-unió tagállamai.

Tegyék fel nekik a következő kérdést: Miért nem félnek Brüsszeltől?

 

Valótlan az a Kúriai megállapítás, hogy az árfolyamváltozás várható iránya és mértéke nem határozható meg. A bankok tudták előre, hogy az adósok nagy része nem fogja tudni fizetni a törlesztő részleteket.

 

a) Jogi indok

 A DH törvények fogyasztóvédelmi célt szolgálnak a tisztességtelen árfolyamrés és a díjemelés banki visszafizetésére.

Törvény mondja ki, hogy a tisztességtelenségre csak a fogyasztó hivatkozhat [Ptk. 209/A. (2) 2. mondat].

Egyetlen bírót nem érdekelt, a fogyasztói elutasítás a DH törvények alkalmazásáról!

A Kúria jogegységi határozatai sértik a bírói függetlenséget, ezek törvényalkotásnál keményebb szabályozással bírnak, súlyosan sértik az alkotmányos, demokratikus működést, a hatalmi ágak önállóságát (jogalkotó/Parlament, jogalkalmazó/Kormány, ítélkező/Bíróság).  A jogegységi határozattal a Kúria 3 embere mondja meg, hogy mi a szabály, majd az alapján maga ítélkezik és végrehajt.

A legrosszabb esetben még törvényt is alkottat a Parlamenttel. Lásd DH törvények.

A rendezés alapja a felvett forint összeg kamatmentes visszafizetése. A tisztességtelen szerződés jogkövetkezménye nem lehet érvényes szerződés, mert akkor felesleges a törvényalkotás.

Nincs visszatartó erő: a bankok olyan szerződéssel dolgoznak, amelyet csak akarnak. Ha törvényellenes, a Kúria majd törvényessé teszi (ilyet csak Star Wars-ban láttunk Palpatine szenátortól!)

Kell a szankció, 8 év kérésből, pereskedésből a bankok nem értettek.

 

Európa a kamatmentes rendezés mellett döntött.

 

Mi magyar állampolgárok nem vagyunk másodrendű polgárai az Európai Uniónak!

 

b) Társadalmi indok

A súlyosan törvénytelen hitelezési tevékenység folytatása mellet a pénzügyi szervezeteknek az ügyfelekkel való kirívóan tisztességtelen bánásmódja, azaz:

  • elzárkózás a személyes együttműködéstől,
  • a megfélemlítés, zsarolás, magalázás (pénzügyileg képzetlen emberek, majd később mégis spekulánsok, …….),
  • a hosszú éveken keresztüli ügyleti fogvatartottság és annak anyagi, lelki és egészségügyi következményei,
  • a becsapott ügyfelek nagy száma, stb. ……

együttesen azt a követelést alapozzák meg, hogy nemhogy kamat nem illeti meg az ilyen tisztességtelen pénzügyi szervezeteket, hanem a károk megtérítésére is kötelezni kell őket!

 

Sőt, olyan bírságot kell kiszabni a szervezetekre és az illetékes vezetőikre, hogy örökre elmenjen a kedvük a társadalmi méretű tragédiát okozó tevékenységtől.

Ha a pénzügyi fogyasztók kifosztása megtörténhet következmények nélkül Magyar-országon, akkor bármelyik gazdálkodó szervezet megteheti ezt, és akkor minden állami szervezet is meg fogja engedni magának, hogy ne a jogszabályoknak megfelelően végezzék a tevékenységüket.

 

Ha az állam, az állami szervek működése nem akadályozza meg az állampolgárok kifosztását, akkor nincs jogállam!

 

Ha a fogyasztók jogvédelmét nem biztosítja az állam, akkor kiüresíti a fogyasztó-védelmi jogszabályokat!

 

Ha az állam nem vonja felelősségre a károkozókat, akkor nem tesz semmit azért, hogy

olyan következményt hárítson az elkövetőkre, ami hatékony és elveszi a kedvüket minden jogsértéstől, tehát példaértékű! 

Sőt! Kifejezetten biztatásnak veheti minden gazdálkodó szervezet, vagy állami szervezet, hogy nyugodtan jogszabályt sérthet, nem lesz semmi következménye!

 

Jogállamban az állampolgárok jogait az államnak garantálnia és védenie kell!

Ezért kell példát statuálni a pénzügyi intézményrendszerrel és az illetékes állami szervezetekkel szemben, ide értve a személyes felelősségre vonásokat is!

 

 

          3. Közjegyzői jogsértések kivizsgálása és a közjegyzők végrehajtási záradékolási jogának azonnali megszüntetése. Közjegyző állami, közhatalmi funkciót csak akkor láthasson el, ha közszolgálati jogviszonyban áll.

 

Európában teljesen kuriózum a közjegyzőink hatáskörének egyvelege, mely szerint a közjegyzősségek vállalkozásokként és egyben járásbírósági hatáskörrel bíró jogszolgáltatóként működnek, és e vállalkozásokban akár nem közjegyzők is tulajdonosok lehetnek.

 

Sem a tulajdonosi kört, sem a közjegyzői vállalkozások éves bevételeit nem kell nyilvánosságra hozni, pedig jogszolgáltató közfeladatot látnak el.

 

A közjegyzők nem hogy általánosságban törvényellenesen, hanem saját törvényükön belüli is ellentmondásosan működnek. Vagyis maga a közjegyzői törvény is rossz.

 

Ezt a közjegyzők, mint jogismerő személyek persze nem jelezték a törvényalkotás felé, hanem sokkal inkább kihasználták az ebben rejlő lehetőséget, amivel a devizahitelezésben a szervezetükben – ”MOKK” – hivatali visszaélést követtek el.

 

A közjegyzők felelősségét ki kell vizsgálni és a felelősöket meg kell nevezni, a törvények szerint felelősségre vonás nem maradhat el. 

 

a) Jogi indok

Szó szerint be kell tartani a közvetlen végrehajtás szabályait: csak kötelezettség  állalási nyilatkozat alapján indítható, ha a pontos összeg és annak esedékessége az iratból egyértelmű.

 

Nincs helye a jogosult  (bank) tollbamondásnak a közjegyzőnél (közjegyzői felmondás vagy aki így ismeri: ténytanúsítány)!

 

b) Társadalmi indok

A közjegyzők nem a pártatlan és szakszerű közreműködést, az ügyfél és fogyasztóvédelmet tartották szem előtt, hanem az egyéni vagyonosodásuk lehetőségét.

 

Nincs helye a társadalomban a bankokat kiszolgáló szervilis és felelőtlen közokirat fabrikálóknak.

 

A közjegyzői kar leszerepelt.

Alkalmatlan a társadalom ügyeinek intézésére, a panaszok és észrevételek kezelésére, a panaszok és észrevételek kezelésére.

 

Állami szervként kell üzemeltetni szigorú civil kontrol mellett a közjegyzőségeket.

 

             4. A lakhatási jogot érintő, vagy ennek megvonását eredményezhető bírósági eljárások során, alanyi jogon biztosítsák a költségmentességet.

 

A devizahitel botrány kirobbanásakor, a kormány első intézkedései közt szerepelt, hogy a perilletéket 900 000Ft-ról, 1 500 000-ra emelje, ezzel is nehezítették a joghoz jutás lehetőségét.  

 

Amikor egy ilyen széles tömegeket érintő társadalmi problémát kell megoldani, akkor az alapelveinkhez ragaszkodva – miszerint ez nem a bíróságok feladata –, a végleges megoldásig az egyéni per marad, mint egyetlen jogorvoslati lehetőség.

 

Milyen alapon fosztanak meg valakit attól a jogától, hogy megvédhesse otthonát addig, amíg egy erre vonatkozó jogszabály hatályossá nem válik?

A bírák nem ismerik az unió álláspontját!

Az Európai Unió Bírósága a C-32/14. számú ügy 59. pontban írja:

...a jogaik gyakorlása ne függjön olyan feltételektől, különösen pedig olyan határidőktől vagy költségektől, amelyek rendkívül nehézzé vagy gyakorlatilag lehetetlenné teszik a 93/13 irányelv által garantált jogok gyakorlását.

Ha a bíró ezt nem képes magáévá tenni, akkor a törvénynek kell rákényszeríteni a bírót, hogy illetékmentesen perelhessen a vagyonát veszélyeztető hitelező ellen az adós.

 

 

                  5. Önálló, elváló zálogjog, vételi jog azonnali megszüntetése.

 

A rablóhitelekből fakadó szerződéses kötelezettség átjátszása más egyéb olyan pénzügyi oligarchák kezére, akik gátlástalanul kilakoltatják családok tízezreit, az ország és a magyarság végzetét jelentik.

Nyilvánvaló cél a portfolió tisztítás a bankok részéről, és a felelősség áthárítása. Peres eljárásban feleslegesen jelennek meg olyan "harmadik személyek", akik a bizonyítási eljárást csak megnehezítik.

A faktorálást, mint "pénzügyi intézményt" szabályozni kell, szigorú feltételekhez kell kötni annak lehetőségét.

A szabályozás célja, hogy egy szándékosan tisztességtelen szerződésből fakadó kötelezettség, értéke a pénzpiacon, nulla forintot érjen.

 

 

             6. Lakhatáshoz való jog alkotmányos alapjog legyen!

 

Ezen alkotmányos alapjogunk, kétharmados szavazattal törölve lett. A demokrácia segítségével le lehet bontani a demokráciát, de mindenki vesztes lesz.

Akik erre igent mondtak, azok is.

 

Alkotmányos alapkérdés nem pártfrakció kérdése, a társadalom egészének egyöntetű jóváhagyása szükséges az alkotmány megváltoztatásához.

Erre nem volt, és nem is lesznek a politikai pártok felhatalmazva.

 

Nem pártérdekek, hanem az évezredes magyar jog jelöli az utat, melyet követnünk kell.

 

Hol lesznek Önök és bankjaik száz év múlva? Sehol.

 

 

               7. Szélesítsék ki az Eszközkezelőhöz jutás lehetőségét a rászorulóknál és vegyék el a bankok vétó jogát.

 

Lássunk tisztán!

 

A Nemzeti Eszközkezelő nem az adósoknak nyújt mentőövet, hanem a bedöglött banki követeléseket vállalta át.

 

A legnagyobb gyalázat, hogy a bank dönt arról, hogy az állam megsegítheti-e az adóst!

 

Állítsuk talpára az intézményt!

 

Valóságos segítséget köteles biztosítani az állam az dósnak az újrakezdéshez.

Ez az egész társadalom érdeke és akarata!

 

 

       8 . Kényszer értékesítés esetén elővásárlási jog illesse az adóst, melynek feltételei egyezzenek meg egy vételi szándékát bejelentő harmadik személy jogaival. Az adósnak további kötelezettsége ne legyen.

 

Az adóson mindenki gazdagodni akar, de még esélyt sem kap, hogy azonos feltételekkel ő fizesse meg mások nyerészkedését.

Tehát nem a jogos követelést, hanem a koncon marakodó hiénákat is "etetni kell".

A bank már kamatos kamatot söpör be, a behajtó költségeit százezres, milliós nagyságrendben számolja fel (kölcsönszerződésben 20%-ot is találunk) a közjegyző a kölcsön kezdetétől szívja az adós vérét (kötelezettségvállaló nyilatkozat, szerződés-módosítások, felmondás, záradékolás), aztán jön a végrehajtó, avagy a faktorhiéna.)

 

               9. Amennyiben a pénzintézet a követelést átadja egy követelés-kezelőnek, akkor az adósnak, csak és kizárólag a pénzintézet, és a követeléskezelő között kötött szerződésben meghatározott összeget kelljen megfizetnie.

 

Az állam a 90-es években a rablógazdálkodást folytató bankokat megsegítette, konszolidálta. Tehát a bankárok kisíbolt pénzét visszapótolta!

 

Most a tisztességtelenül kicsalt pénzt az adósokkal fizetteti meg.

 

A bank "beárazza" a követelését, amikor faktorál. Ezt akarjuk – és csak ennyit –kifizetni, állami kölcsönből.

 

Amikor válságok, megszorítások miatt a lakosság (valamint a magán- és kisvállalkozók) nem tudják a kölcsönüket törleszteni, a bankok hírtelen állami segítségért kiáltanak és bankcsődökkel fenyegetődznek.

 

A gyakorlat az, hogy ilyenkor az állam a bankok segítségére siet, ahelyett, hogy a lakosságnak nyújtana segítséget. A bankok megsegítésére mindig van pénz, a lakosságot pedig végrehajtják.

 

         10. Azoknak, akiknek pénzügyi intézmény, közjegyző, végrehajtó, behajtó jogellenesen kárt okozott, vagy a vagyonukat  elárverezték, az elszenvedett károkhoz igazodó kártalanítást kell kapjanak.

 

A legnagyobb bűn, még a vadkapitalizmusban is a tulajdonjog megsértése.

A tulajdon védelme a jogállam alapvető tétele. Ez az alapjog sérült (a lakhatásról nem is beszélve), amely megalapozza a legmagasabb szintű kártérítést.

Kártalanítási törvényt kell hozni, mely automatikusan  lehetővé teszi, hogy a tisztességtelen szerződésből fakadó vagyoni és nem vagyoni kárt meg kell térítenie a kárt okozott szolgáltatónak.

A szolgáltatók, különösen a bankok, a fogyasztók érdekét erősen védő jogszabályok hiányában soha nem fognak tisztességesen viselkedni. Nem érdekük.

 

             11. Mindezen eljárások, kivizsgálások felügyeletét egy parlamenti devizahiteles bizottság lássa el, akiknek a tagjai között civil szervezetek képviselői is kapjanak helyet úgy, hogy a bizottság köteles döntést hozni, de a civilek jóváhagyása nélkül a bizottság nem hozhat döntést.

 

Az alapvető követelésünk: a pártok, bankok ne a civilek feje fölött mondják meg, hogy mi a megoldás, mert abból csak a pénzhatalmi rendszer érdekei fognak kidomborodni, méghozzá alattomos megfogalmazásban, mintha a mi érdekünk lenne. Lásd DH. törvények.

A 2011-2012-es devizahiteles parlamenti albizottság csak részben végezte el a feladatát – azt is a civil szervezetek bevonása nélkül.

Nagyon lényeges dokumentumokkal egyáltalán nem foglalkoztak.

 

            12.  A Pénzügyi Békéltető Testület legyen független az MNB-től. Szüntessék meg a bíróságok politikai irányítását és befolyásolását.

 

PBT

 

Amióta fennáll, csak sóhivatal. Hogyan lehetne közvetítő, mediátor, ha bankosok irányítják, vezetik?

Az árfolyamrés vitatása idején hangosan hirdették, hogy az nem költség és nem válik érvénytelenné a szerződés. Ez az előélet alkalmassá tette őket, hogy megkapják a DH2.tv. szerinti elszámolás felülvizsgálatát.

Ez már az állami, bankári pofátlanság legalja.

 

Ha komolyan akarjuk venni a PBT szerepét, akkor nem a bankárokat kiszolgáló strómanokat kell a nyakunkba ültetni, hanem a civileket kell döntési helyzetbe hozni.

HA az MNB komolyan gondolja a bankfelügyeletet, akkor adja a civilek kezében a PBT-t, és az eddig a bankok által választható alávetés legyen kötelező a bankok számára.

Nem kell félni, mert a PBT határozata ellen bírósághoz lehet fordulni!

 

Bíróságok

 

Már a csapból is az folyik, hogy a bíróságok (ügyészség is) a hatalom kiszolgálói.

A Kúria megmondó embereinek irányító kezét pedig már nem is titkolják. (Lásd Kúria 1/2016. Wellmann féle polgári Jogegységi határozat).

 

A bíróságokat a Bankszövetség (a Star Wars-ban: Kereskedelmi Szövetség) tartja szoros ellenőrzés alatt, ahogy a mindenkori kormányokat is.

Nem tűrjük tovább a bank uralmat, az adósrabszolgaságot, a bábfigurák irányítását a politikai, állami vezetésben, ahogy a bíróságokon sem.

 

Bírói függetlenség

 

Hány bírót állítottak félre, mert az árfolyamrés szerinte nem költség?

Egyet sem.

Ők most is itt vannak, és azt állítják, hogy az árfolyam emelkedés (árfolyamkockázat) nem költség, a szerződések ezért nem érvénytelenek.

 

A felelőtlen és elfogult bírói döntések miatt hány embernek kell még meghalnia, megbetegednie?

Hány családnak kell még széthullania a nyomor, a tehetetlenség miatt?

Hány magyar embertől kell még elköszönnünk gazdasági emigrációba kényszerülése miatt?

 

Mindez csak azért mert a bíró "független". A jogtól, kedves politikusok, de nem a hatalomtól!!!

Hát állítsuk vissza a bírák egyéni függetlenségét és felelősségét!

El a politikusi és gazdasági hatalmasságok kezeivel a bíróságoktól!

 

 

 

ADÓSKAMARA

 

dr. Ravasz László – Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum

Hámori Gábor – Devizaadósok Érdekvédelmi Szövetsége

dr. Ölveczky István – Bátor Program Egyesület

dr. Boós Tibor  – Jogász

Szabó József és Szécsi István – Hiteles Mozgalom

Kerékgyártó László – Radikális Bankellenes Csoport

Bukovszky László és Dr.Hosszú Istvánné –Hiteles Magyarok Fóruma Érdekvédelmi Egyesület

Zomborszky-Fehér Zsolt – Devizahitelesek Mentőöve Egyesület

Bene Gábor – Nemzetépítő Népmozgalom

Tóth Zsuzsanna

Papp Péter

Szőcs Tamás

 

Elérhetőség: dr. Ravasz László